Valószínűleg Neked is megfordult már a gondolat a fejedben, hogy néhány – általad kevésbé kedvelt – embert szívesen eltennél láb alól. De mit szólnál hozzá, ha osztályzatot is kapnál érte?

Az erkölcsi iránytű akkor segítene, ha mindenkinek lenne. De sokan nem a szabályok szerint játszanak.

1987-et ​írunk. Marcus Lopez gyűlöli az iskolát. Képtelen odafigyelni az órákon. A jegyei rosszak, bunkó osztálytársai rendszeresen zaklatják a barátait. Csakhogy ezek a bunkók Sztálin legjobb bérgyilkosának leszármazottai, a tanárok egy ősi orgyilkosliga tagjai, a tantárgy, amelyből bukásra áll, a „feldarabolás alapjai” nevet viseli, szíve választottja áldozatainak száma pedig már kétszámjegyűre rúg.
Üdv a bolygó legbrutálisabb középiskolájában, ahová a világ legnagyobb bűnözőcsaládjai küldik kiképzésre az orgyilkosok következő nemzedékét! A gyilkosság művészet. Az ölés szakma. A Haláltanok Királyi Iskolájában, ha valaki hátba szúr, azt szó szerint kell érteni.
Csatlakozz a zajos sikernek örvendő csapathoz – napjaink egyik legkeresettebb írója, RICK REMENDER (Avengers, Captain America, Tokyo Ghost) és WES CRAIG (Batman) az 1980-as évekbe repít, egyenesen a világ legsérültebb és legveszedelmesebb kamaszai közé!

HOGYAN KERÜLT HOZZÁM? Molyon találkoztam vele, a harmadik részt ott is szereztem be. (Az elsőt egy rendeléssel, a másodikat a 2019-es Könyvhétről hoztam haza.)

BORÍTÓ Hullák, csontvázak, keményen vonuló „huligánok” – akár egysíkúan deprimáló is lehetne a fekete-fehér összkép, ha nem törné meg minden borítón más-más háttérszín. A nyomasztó, sötét történet ellenére gyakorlatilag a szivárvány összes színén végigmentek: kék, lila, zöld, majd a későbbi részeknél (az angol nyelvű kiadások alapján) narancs, citrom és rózsaszín is fog kerülni a borítókra. Igen, jól olvastad, rózsaszín. (Elég durva, hogy az azóta elkaszált sorozat plakátja is ebben a színben pompázik.) 4/5

TARTALOM Ha az olvasmányaid végtelen listáját többnyire hősszerelmes, szívmelengető, laponként cukorszirupba mártott lányregények teszik ki, javaslom, inkább fordulj vissza. Ha viszont bírod a kemény, rázós történeteket, ahol néhány csepptől akár több liternyi vér is folyhat, akkor a lehető legjobb helyen jársz: üdv a Haláltanok Királyi Iskolájában! Vedd át az órarended és az órákhoz szükséges fegyvereidet!

Amennyiben eddig a matekra és egyéb „soha az életben nem fogom használni” kezdetű tantárgyakra panaszkodtál, van egy jó és egy rossz hírem. A jó: itt olyan dolgokat tanulhatsz, amik egész jól jöhetnek, ha váratlanul rád támadnak az utcán. A rossz: ha nem sajátítod el kellőképpen, az szó szerint az életedbe kerülhet.

Probléma egy szál se, majd puskázol a többiekről, gondolod te. Csakhogy ez itt sajnos nem így működik, az osztálytársaid ugyanis nemcsak a fogukat fenik rád, hanem a változatos hosszúságú pengéiket is. Élni vagy élni hagyni – ez itt a kérdés.

Orgyilkos osztály védőborító

Amikor először kezdtem bele ebbe a történetbe, az első gondolataim nem jutottak túl a „hátborzongató”, „véresen durva” és „gyomorforgató” jelzőkön. Mert gyakorlatilag mit is látunk a fényes papírra nyomott képkockákon? Világfájdalommal telt, lélekben megtört, gothnak öltözött tinédzsereket, akik puszta kézzel harcolnak az igazságért (és metszenek át emberi testrészeket). Hogy kinek az igazáért, az már nézőpont kérdése. Nem is adna túl sokat a történet a világnak, ha „elcseszett” kamaszok állandó vagdalkozásából állna.

Ilyenkor jön az a rész, hogy egy kicsit a dolgok mögé kell nézni, és – hoppá! Csak hámozzuk le a sztoriról a fekete réteget, tisztítsuk le róla azt a sok vért és máris megkapjuk egy sebzett tizenéves küzdelmes mindennapjait.

Az egymással és a világgal való rivalizálás egyik példája az Orgyilkos osztály. Egy olyan valóságot mutat be, amit napról napra átélhetünk: valahol mi vagyunk az új fiúk, akikre mindenki rácsodálkozik. Később nagy nehezen megpróbálunk szövetségeseket – jobb esetben barátokat – gyűjteni magunk köré, mert hát együtt mégiscsak könnyebb túljutni az életnek hívott akadálypályán. Mindez nem egyszerű feladat: tervezéssel, kitartással és sok-sok idővel jár.

Előfordulhat, hogy minden igyekezetünk ellenére kipécéznek minket. Különösebb indok nem is kell hozzá: újak vagyunk és semmit nem tudnak rólunk, vagy éppen az aktuálisan nem menő punk korszakunkat éljük, vagy mondjuk van rajtunk sapka, esetleg nincs. Bármi is az oka, nem egy könnyű történet elviselni a vele járó megaláztatásokat.

Mégis harcolunk. Harcolunk, mert nem értenek meg minket, nem érezzük igazságosnak azt, ami velünk történik, nem akarjuk elfogadni, ami nekünk jutott és jobbá akarjuk tenni a világot. Úgy érezzük, minden tettünknek és szavunknak mázsányi súlya, végtelen ereje van. Eluralkodik rajtunk a dac, a harag, változásnak indul a személyiségünk, amit ilyen fiatal fejjel nehéz kezelni.

Nem a többiekről van szó, mert ki nem szarja le őket. Hanem rólam. Az én szorongásomról. Ha emberek vannak körülöttem, kényszeresen túlgondolok minden egyes beszélgetést, hogy lássam, hol hibáztam, kit sértettem meg. „Érzelmi paranoia”, így hívta a terapeutám az otthonban. Folyton gyötör minden, amit mondok, minden, amit teszek. […] Éjjelente hánykolódom, hogy talán félreértettem egy jelet, vagy rosszat mondtam. Próbálok rájönni, miért nem tudok beilleszkedni sehová.

A párhuzamra valószínűleg magam sem jöttem volna rá, ha a képregények szerzője, Rick Remender nem meséli el az első rész utószavában, hogy Marcus életútja saját keserves kamaszkorát vetíti ki.

Egyetlen tényező az, ami mégsem szerettette meg velem maradéktalanul ezt a képregényt: a rajzok. Mondhatni, tökéletesen nyomasztóak a nyomasztó cselekményhez, a szemet viszont nemigen vonzzák az elnagyolt, szinte hullaszerűen ábrázolt – egyébként élő és viruló – arcok. Wes Craig művészete nem tett magáévá, valószínűleg jobban beszippantott volna az Orgyilkos osztály, ha Harper Jaten vagy Farel Dalrymple rajzain keresztül látom viszont a lapokon Marcusék csatározását. (Mindketten az első részhez készítettek egy-egy alternatív borítót, amik zárásként meg is jelentek az utolsó lapon.)

Az emlékek néha fizikai fájdalmat okoznak, amikor felidézed, ami egykor számított, és rájössz, hogy mindez örökre odalett.

4/5

REAGAN NEMZEDÉK: Fumax, 2019 – 160 oldal, keménytáblás védőborítóval (4590 Ft) RENDELD MEG ITT!
KÖLYKÖK A FEKETE LYUKBÓL: Fumax, 2019 – 160 oldal, keménytáblás (4590 Ft)
RENDELD MEG ITT!
KÍGYÓVEREM: Fumax, 2019 – 116 oldal, keménytáblás (4590 Ft)
RENDELD MEG ITT!

Vélemény, hozzászólás?