Újév. Tele vagyunk tervekkel, ötletekkel, melyeket annyira, de annyira meg akarunk valósítani az elkövetkező 365 napban, hogy márciusra már a listánk felére sem emlékszünk. Nagyjából így kezdődik egy újabb esztendő normális emberek számára – de ezen a blogon sosem ők kapták a főszerepet. Soron következő könyvünk szenvedő alanyának nem éppen listaírogatással indult az újév, hanem…
Millióegy elképzelése volt már a világnak – különböző kultúrák és vallások formájában – arról, mi vár ránk, miután a lelkünk megszűnik a testünkben létezni. Hirtelen nem jut eszembe, melyik nézet szerint visszük tovább földi létünk mintáit, de ehhez közelít A nagy illúzió is. Amiből valljuk be, érdekes szituk születhetnek, már ha csak a különböző korokból…
Add össze Stephen Kinget és Edgar Allan Poe-t, tegyél rá egy enyhe light effektet (de csak egy nagyon picit), aztán készítsd fel az agyad, mert ezt a könyvet nem fogod egyhamar feldolgozni. Csak borongós idegzetűeknek!
Amikor az embertől megkérdezik, milyen szupererőt választana magának, a leggyakoribb válaszok a láthatatlanság-gondolatolvasás-telekinézis triumvirátusa közé esnek. Az „előre látni, ki hogyan hal meg” nem tartozik éppen a legnépszerűbb kívánságok közé. Egy valakinek azonban mégis megadatott, bár tegyük hozzá, ő sem kérte.
Elindulsz otthonról „vár a nagyvilág” címszóval. Számodra új helyen olyan emberekkel akadsz össze, akikről otthonod kényelmében el sem tudtad képzelni, hogy léteznek hozzájuk hasonlók. Sőt, nem elég, hogy a világon vannak, még egy levegőt is kell szívnod velük. Olykor ráadásul hatalmas gebaszba keverednek, amiből természetesen csak Te tudod kiráncigálni őket – elvégre saját életednek Te…
Tizenéves fejjel imádtam a tiniregényeket, nem meglepő módon. Tetszett, ahogy rólunk és hozzánk szól az írója, a saját mentalitásunkat beleszőve a sztoriba. Aztán megnőttem. Jó nagyra. És bármilyen csini borítót is raktak egy-egy ifjúsági kötetre, már le nem venném a polcról. Két kivétel akadt összesen: az egyik Tavi Katáé, bár annak közel sem a fed-…
Olvastad az első részt? Igen? De jó, hogy tetszett? Micsoda, miért nem? Ja, hogy két nézőpontból olvasod detto ugyanazt és tele van szerkesztési hibákkal? Na jó, akadt benne valóban, de mégiscsak egy első regény volt kezdő szerzőtől, ezért aztán nem kellene annyira leírni. Tényleg, nagyon rosszul tennéd, ha emiatt nem adnál esélyt a második könyvnek.…
