Ragadd nyakon Rómeót és Júliát, rakd le őket egy város két végpontján, adj hatalmat a famíliájuknak, uszíts rájuk egy hordányi szörnyet és ez az egészet dönts nyomorba, hogy aztán elindíthassanak egy posztapokaliptikus szabadságharcot. Victoria Schwab Verity City duológiáját nagyjából ennyiben össze lehetne foglalni, ha nem kaparnánk le a felszínt. Szereplőink azonban sokkal többet adhatnak nekünk…
Kicsit mintha megszaporodott volna az életemben az egy főre jutó dedikálások száma: májusban negyedik alkalommal szereztem aláírást Leiner Laurától, októberben Mary E. Pearson közönségtalálkozóját ülhettem (és állhattam) végig, most hétfőn pedig Leigh Bardugo érkezett az Alexandra Könyvesház pódiumára. A szerző Grisa trilógiájához készülő Netflix sorozatot Budapesten forgatják, így tudott egy kis időt szakítani a magyar…
Nem egyszerű a kérdés, Mary E. Pearson mégis választ adott rá október 7-i közönségtalálkozóján, ahol megdöbbentő kedvességgel és közvetlenséggel fogadta olvasóit. Eddig megjelent köteteiben ugyanis fontos szerepet kapnak azok a nők, akik előbb vágnák át a sárkány torkát, mint hogy megvárnák vele a fehér lovon érkező herceget. Ezt a témát kísérlem meg boncasztalra tenni a…
Valamiért szeretek összetört emberekről olvasni. Olyanokról, akik nem tökéletesek. Akiknek a jellemében, a történetében van valami életszagú. A mély érzelmek ritkán ragadnak magukkal, Hayden Moore-nak viszont még ezt is sikerült elérnie, egy páratlanul különleges regénnyel. „Igen, seggfej! Én valóban siket vagyok. És neked mi a mentséged?” Alex Seeley sikeres fotós, aki már régen rájött, hogy…
Több ezer fiatal állt sorba egyetlen aláírásért – de nem az egyetemi professzoruknál. Talán ez a mondat adja vissza legjobban az elmúlt két hét eseményeit. Történt ugyanis, hogy az L&L újabb dedikáló hadjáratot körutat indított, melynek központi szereplője a legnépszerűbb magyar ifjúsági szerző, Leiner Laura. És igen, voltak olyan helyszínek, ahol kígyók… kígyók… kígyóztak. Tulajdonképpen…
Az első rész egy önmagát kettéosztva ismétlő, szenvedélyes melegpornó volt. A második már kezdett kikacsintgatni a fejlődésregények világa felé – és a harmadikra vált azzá. Persze, a szigorúan tizennyolc karikás jelenetek mellett.
A sci-fiért való rajongás valószínűleg egy DNS-be kódolt jellemző nálunk, családon belül – bár én furcsa módon nem örökítettem tovább, még annak ellenére sem, hogy egy másik fantáziadús műfajjal, a fantasyval örök szerelem gyúlt köztünk. A Mentőexpedíció Elnézést, A Marsi okozta kellemes csalódás után egy kis hazaiba is „belekóstoltam”. Végülis, lement az egész, de nem…
