Te most épp egy élményblog bemutatkozóját olvasod.
Ebből persze jogosan merül fel a kérdés: mi az az élményblog? A válasz nem feltétlenül egy össze-vissza utazgató kalandor nyilvánosan közzétett nyaralásait takarhatja, bár kétség sem fér hozzá, hogy egy utazás adhat legtöbbet a minket ért impulzusokhoz. Ám maga az élmény, mint szó, másképp is értelmezhető.
Élmény az, amikor egy lebilincselő könyv végére érsz, és olyan ürességet érzel legbelül, hogy hirtelen azt sem tudod, mit kezdj az életeddel.
Élmény az, amikor leperegnek előtted egy film képkockái, majd egy utolsó snitt után visszacsöppensz az előtted megjelenő világból a „zord” valóságba.
Élményt a saját két kezeddel is teremthetsz magadnak. Elvégre nemcsak a végeredményt, hanem az alkotófolyamatot is valószínűleg örökre elraktározod az emlékeid között.
Végül, de nem utolsó sorban, szintén élménynek minősül, ha fogod magad és kilépsz a lakás ajtaján. Akár néhány lépésre, akár több ezer kilométerre.
Nem mindegy azonban, milyen élményekbe csöppen az ember. Nyilván minden egyes percünket nem tervezhetjük be előre, de amennyire csak lehet, segítek szelektálni. Miért? Nem misztifikálnám túl a dolgot, egyszerűen csak azért, mert egyrészt szükségét érzem annak, hogy a fejemben hangoskodó gondolatokat kiírjam magamból, másrészt szeretném az olvasót egy pozitív irányba terelni, segíteni abban, hogy élmények által fejlődjön, harmadrészt pedig nincs eléggé kikopva a klaviatúrám.
Miért jó ez Neked?
Mert nem egy plátói, elérhetetlen, megfoghatatlan „valaki” akarja megmondani, mit olvass, mit nézz, hová menj, mit gondolj, mit mondj, hanem egy ugyanolyan létező, valódi ember gondolatait, iránymutatását olvashatod, mint amilyen Te vagy. Na jó, néhány dologban biztosan különbözni fogunk, de hol lennének a nagy ötletek, ha mindenki egyformán gondolkodna?